Tacskó

Adatok:

Fajtaismertető

A fajta eredete:
A tacskó német fajta. Eredete a rövid lábú, hosszú hátú egyiptomi kutyákig vezethető vissza. Egy i.e. második évszázadból származó egyiptomi sziklasírban olyan ábrázolásokra bukkantak, melyen egy hosszú törzsű, rövid lábú szuka kutya látható, hegyes orral, lógó füllel. A neve Tekal volt. Ez a név mindenesetre nagyon hasonlít a tacskó német elnevezésére ami teckel. A tacskót szülőhazájában jelenleg Dachshundnak hívják, mely az ónémet Tachs (borz) szóból ered, ami az idők során Dachsra változott. Az első standardet (fajtaleírás) 1879-ben adták ki, 1888-ban megalakult a Német Tacskó Klub (DTK) is.

A tacskók jellemzése:
Rendkívüli módon képes környezetében alkalmazkodni. Őrzi a házat, a gyerekekkel játszik, gazdájával vadászik, megnevetteti a családot, a lakásban, vagy kocsiban észrevétlenné képes válni. Olykor makacs és sértődékeny. Összességében szeretetreméltó, igazi társa az embernek. A tacskó rendkívül értelmes.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy könnyen tanul, hanem valósággal gondolkodik. Pl. annak a tacskónak a története akinek tüske ment a mancsába. Természetesen az egész család dédelgette a "beteg" kutyát és éppen ezért a tüske kihúzása után még hetekig sántított (persze csak akkor, ha a gazdi látta).
A tacskó családi kutyaként is bátor, rettenthetetlen, igen éber, így jó jelzőkutya. Játékos, kedves, gazdájához igen kötődő. Sokgyerekes családban, de egyedül élő nyugdíjasnál is jól érzi magát. Olyan országokban, ahol több munkahely is engedélyezi az alkalmazottaknak, hogy magukkal vigyék kutyáikat, a tacskó kedvelt "irodakutya", órákig elücsörög gazdája lábánál, senkit sem zavarva.

A tacskó mint vadászeb:
A tacskó vadgazdálkodási, ezen belül a vadászati jelentősége óriási. A vadászkutyák közül a tacskók feladata a legösszetettebb. Munkába foghatók föld alatt és föld felett, mezőn, erdőben, vízen. Kajtatnak, cserkelnek, hajtanak, vércsapa munkát végeznek, rókát ugrasztnak.... Nincs szinte olyan vadászati mód, ahol a tacskónak ne találnánk munkát, amit maradéktalanul el is végeznek.

Általános leírás:
Marmagassága: 16-27 cm. Súlya: 3,5-9 kg. A tacskók méret-, szőr- és színgazdagságának köszönhetően minden bizonnyal mindenki megtalálja a neki tetsző változatot. A tacskót három méretben tenyésztik - a nagyságot a mellkas átmérője dönti el -, s a normálméretű, törpe és kaninchen tacskó is lehet rövid-, hosszú- vagy szálkásszőrű. Ezen kívül e fajta színgazdagsága is igen nagy: a tacskó lehet fekete cser jegyekkel, vöröses-sárga vagy éppen mahagóni, sőt ott van még a szálkásszőrűekre jellemző ún. vaddisznószín is. Ritkábban előfordul a csíkos vagy foltos színváltozat is. Egy biztos, akármilyen méretű és színű példányt is választunk, egy tacskóban hűséges társra találunk.

FCI STANDARD

Secrétariat Général : 13, Place Albert I   -   B-6530 THUIN
FCI Standard Nr. 148   /2001.05.09. /  D

A TACSKÓ:

  SZÁRMAZÁS: Németország
AZ ÉRVÉNYES ÉS EREDETI STANDARD DÁTUMA: 2001.03.13.
ALKALMAZÁS: Vadászkutya föld feletti és kotorék munkára.
FCI CSOPORT BEOSZTÁS :
IV - es fajta csoport: Tacskók  (Munkavizsgára kötelezett)

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: A borzebnek is nevezett tacskó a középkortól fogva ismert. A kopóktól folyamatos tenyésztési munkával olyan kutyákat tenyésztettek, melyek különösen a kotorék munkára voltak alkalmasak. Ebből a rövidlábú kutyából fejlődött ki a tacskó, mely az egyik legsokoldalúbb munkavadászkutya lett. A föld feletti munkában is kiváló teljesítményt mutat, pl. a nyomkövetésben, a vad felriasztásában és a vércsapán. A legrégibb tacskó egyesület az 1888-ban alakult Német Tacskó Klub. A tacskót évszázadok óta 3 különböző méretben (normál, törpe és kaninchen) és 3 szőrváltozatban (rövidszőrű, szálkásszőrű és hosszúszőrű) tenyésztették.
ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS: alacsony, rövidlábú, nyújtott, de tömör alkat, nagyon izmos, a fej enyhén hetykén kihívó tartású, érdeklődő arckifejezéssel. Az általános megjelenése típusos és nemi jellegnek megfelelő. Az aránylag hosszú törzs és rövid végtagok ellenére nagyon mozgékony és fürge.
ARÁNYOK: A földtől a marmagasság kb. egyharmadát kitevő távolság esetén a testhossznak harmonikus arányban, kell állnia a marmagassággal kb. 1 az 1,7 - 1,8 arányban.
VISELKEDÉS, JELLEM (WESEN): Barátságos természetű, nem félénk és nem agresszív, kiegyensúlyozott vérmérsékletű.  Szenvedélyes, kitartó, jó szimatú és fürge vadászkutya.

FEJ: Hosszan nyújtott, felülről és oldalról nézve az orrtükörig egyenletesen keskenyedő, de nem elhegyesedő. A szemöldökívek jól fejlettek. Az orrporc és az orrtükör hosszú és keskeny.

KOPONYA:
Agykoponya: Inkább lapos, fokozatosan az enyhén ívelt orrhát felé nyúló.
Stop: Alig hangsúlyos.

Arckoponya:
Orrtükör: Jól fejlett.
Fang: Hosszú, megfelelően széles és erőteljes. A szájnyílás nagyra, a szem magasságáig nyitható.
Állkapocs/fogak: Erőteljesen fejlett felső és alsó állkapocs, ollós harapás, kiegyenlített szorosan záródó. Ideális esetben a fogképlet 42 fog, erőteljesen egymásba kapcsolódó szemfogakkal.
Ajkak: Feszesen simulók, az alsó álkapcsot jól fedik.
Szemek: Közepesen nagy, ovális, egymástól távol illesztettek, tiszta, energikus, de barátságos kifejezésű. A tekintet nem szúrós. A szőrszíntől függetlenül az összes kutyánál a szem színe; a csillogó sötétvörös barnától a fekete-barnáig terjedhet. A foltos kutyáknál az üveg-, hal-, vagy gyöngyszemek nem kívánatosak, de tolerálhatók.
Fülek: Magasan, de nem túlzottan elöl tűzött, eléggé, de nem túlságosan hosszúak, lekerekített, mozgékony, a fül elülső szélei szorosan a pofákhoz simulók.
Nyak: Megfelelően hosszú, izmos, a nyakon, a bőr feszesen simuló, a nyakvonal enyhén ívelt, szabadon, magasan hordott.

TÖRZS:
Felső vonal: a tarkótól a kissé csapott farig harmonikusan nyúló a hátvonal.
Mar: Kifejezett.
Hát: A magas mar után a további csigolyák vonalában, egyenes, vagy enyhén hátrafelé ívelt. Feszes és jól izmolt.
Ágyék: erőteljesen izmolt, megfelelően hosszú.
Far: Széles és megfelelően hosszú, enyhén csapott.
Mellkas: A mellcsont kifejezett, és annyira előreugró, hogy mindkét oldalán kis mélyedés látszik. A mellkas elölről nézve ovális, felülről és oldalról nézve tágas. A szívnek és a tüdőknek megfelelő helyet biztosítva. A bordaívek jól hátra nyúlnak. A lapockák, és a felkar megfelelő szögellése esetén a mellső végtag oldalnézetben takarja a mellkas legmélyebb pontját.
Alsó vonal: Enyhén felhúzott.
Farok: Nem túlzottan magasan tűzött. A hátvonal meghosszabbításában hordott. A farok utolsó harmadában csekély törés megengedett.

VÉGTAGOK:
MELLSŐ VÉGTAGOK:
Általános: Jól izmolt és jól szögelt; elölről nézve száraz, egyenesre állított lábak erős csontozatú és egyenesen előreállított mancsok.
Lapocka: Plasztikusan izmolt. Hosszú, ferdén illesztett lapocka, szorosan a mellkashoz simuló.
Felkar: Azonos hosszúságú a lapockacsonttal, azaz csaknem derékszöget alkotva, az erőteljes csontozat jól izmolt, a bordákhoz simuló, de szabadon mozgó.
Könyökök: Sem ki – sem befelé fordulók.
Alkar: Rövid, de olyan hosszú, hogy a kutya földtől való távolsága a marmagasságának kb. egyharmada, legyen. Lehetőleg egyenes.
Mellső lábtőizület: A mellső lábtőizületek közelebb állnak egymáshoz, mint a vállizületek.
Mellső lábközép: Oldalról nézve a mellső lábközép nem állhat meredeken és nem irányulhat feltűnően előre.
Mellső mancsok: Az ujjak szorosan illeszkednek egymáshoz, jól íveltek, a talppárnák kemények, ellenállóak és jól párnázottak, erős, kemény körmök. Az ötödik ujjnak nincs jelentősége, de eltávolítani nem szabad.

HÁTULSÓ VÉGTAGOK:
Általános: Jól izmolt, arányos a mellső végtaggal. A térd és a csánk erősen szögelt. A hátulsó lábak párhuzamosak, a talajon sem, szűk sem tág állású.
Comb: Megfelelően hosszú és jól izmolt.
Térdizület: Széles és erőteljes, nagyon jól szögelt.
Lábszár: Rövid, a combbal megközelítőleg egy derékszöget zár, jól izmolt.
Csánk: Erőteljes, inas és száraz.
Hátulsó lábközép: Viszonylag hosszú, a lábszár felé mozgékony és enyhén előre ívelt.
Hátulsó mancsok: Négy szorosan illesztett lábujj, melyek jól íveltek. Teljesen a talppárnákra állók.

MOZGÁS: A mozgás tértölelő, folyamatos és lendületes legyen, hosszú, földközeli léptekkel, jó tolóerővel, mely egy enyhe, rugalmas átívelést biztosít a hátvonalra. A farok a hátvonal meghosszabbításában enyhén lefelé tartva hordott. Mozgásban az elülső és a hátulsó végtagok párhuzamosak.

BŐR: Szorosan a testre simuló.

SZŐRTAKARÓ:

RÖVIDSZŐRŰ:
SZŐR: Rövid, sűrű, csillogó, simán simuló, feszes és kemény, mindenütt szőrrel borított.
FAROK: Finom, dús, de nem túlzottan szőrözött. A farok alsó oldalán egy kevés hosszabb fedőszőr nem hiba.
SZÍN:
a, Egyszínű: vörös, vörösessárga, sárga, mind lehet fekete szőrrel tűzött vagy a nélkül. A tisztaszínt minden esetben, előnyben kell részesítni. A vörös színt értékesebbnek kell tekinteni, mint a vörösessárgát vagy a sárgát. Az erősen feketével tűzött szőrű kutyákat is ide kell sorolni és nem más színűekhez. A fehér nem kívánatos, de egy-egy kis fehér folt nem kizáró ok. Az orrtükör és a körmök feketék, a vörös-barna megengedett, de nem kívánatos.
b, Kétszínű: Mélyfekete vagy barna, mindegyik, rozsdabarna vagy sárga jegyekkel, a szemek fölött, a fang oldalán és az alsó ajkakon, a fül belső szélén, az előmellen, a lábak belső és hátulsó oldalán, a mancsokon, a végbélnyílás körül, és onnan a farok fele hosszáig. Az orrtükör és a körmök, a fekete kutyáknál, a barna kutyáknál barna. A fehér nem kívánatos, de egyes kis foltocskák, nem kizáró ok. Nagy kiterjedésű barna vagy sárga jegy nem kívánatos.
c, Foltos: (tigris csíkos, csíkos): Az alapszín mindig sötétebb szín (fekete, vörös, vagy szürke). Kívánatosak a szabálytalan szürke vagy beige foltok (de nem kívánatosak a nagy kiterjedésű foltok, platni). Sem a sötét, sem a világos szín nem lehet túlsúlyban. A csíkos tacskó vörös vagy sárga színű, sötét csíkozással. Az orr és a körmök színe megegyezik az egyszínű és a kétszínű tacskóéval.

SZÁLKÁS SZŐRŰ:
SZŐR: A fang, a szemöldök és a fül kivételével az egész testen dús aljszőrrel fedett, egyenletesen simuló, sűrű, drótos a fedőszőr. A fangon egy világosan kivehető szakáll látható. A szemöldök bozontos. A füleken a szőr rövidebb, mint a testen, és szinte sima. A farok egyenletesen simuló szőrrel fedett.
SZÍN: Túlnyomóan világos, sötét vaddisznószín valamint a száraz avarszín. A továbbiakban ugyanaz érvényes, mint a rövidszőrű tacskóknál az a, -b, pontokban foglaltak szerint.

HOSSZÚSZŐRŰ:
SZŐR: Aljszőrrel borított finom, fényes szőr, mely a testhez simuló és a nyak és a test alatt meghosszabbodó, a fülekre hosszan ráboruló. A hátulsó lábakon és a farkon zászlót alkot, mely a leghosszabb a farok alsó oldalán. 
SZÍN: Mint a rövidszőrűnél a, -b, pontokban foglaltak szerint.

NAGYSÁG/SÚLY:
Normál tacskó: A mellbőség 35 cm felett. A felső súlyhatár 9 Kg.
Törpe tacskó: A mellbőség 30-35 cm, az alsó 15 hónapos korhatárnál mérve.
Kaninchen tacskó: 15 hónapos kortól a mellbőség max. 30 cm.

HIBÁK:
Minden eltérés a megengedettől hibának tekintendő és a hibának megfelelően kell értékelni. Az M 3 (morális 3) a bírálatnál nem kell figyelembe venni. 2 P1 (pramoláris 1) hiányát nem kell hibának tekinteni. Hibának kell tekinteni egy PM 2 hiányát, amennyiben az M3–as kivételével több fog nem hiányzik, vagy, ha a fogzáródás a szabályos ollós harapástól eltér, mint például a harapófogó harapás.

SÚLYOS HIBÁK:
Könnyed, magaslábú vagy talajközelhez vonszolt test.
Egyéb foghibák, melyek a hibák és kizáró okok alatt szerepelnek.
Üvegszem, kivételt képeznek a foltos kutyák.
Hegyes, túlzottan redőzött fülek.
A vállakon függő test.
Nyerges hát, pontyhát.
Gyenge ágyék.
Túlzott testfelépítés, (a marnál magasabb far).
Túl gyenge mellkas.
Agárszerű felhúzott lágyék.
Rosszul szögelt elülső vagy hátulsó végtagok.
Keskeny, izomszegény hátulsó végtagok.
Tehén vagy hordóállás.
Befelé vagy kifelé forduló mancsok.
Szétterpesztett ujjak.
Nehézkes, ügyetlen, kacsázó mozgás.

SZŐRZET:
Rövidszőrű tacskó:
Túl finom, vékony szőr, szőrhiányos fülek (bőrfül), egyéb szőrhiányosságok a testen.
Túl hosszú, durva hosszú szőr.
Kefefarok.
Részben vagy teljes hosszában szőrtelen farok.

Szálkásszőrű tacskó:
Puha szőrzet, akár rövid akár hosszú.
Hosszú, a testtől minden irányban elálló szőrzet.
Göndör vagy hullámos szőr.
Puha fejszőrzet.
Zászlós farok.
Hiányzó szakáll.
Hiányzó aljszőr.
Rövid szőrűség.

Hosszúszőrű tacskó:
Hullámos vagy bozontos szőr.
A farkon a zászlós szőr hiánya.
A hosszú szőr hiánya.
Az egész testen egyenletesen hosszú szőrzet.
A hosszú szőrzet hiánya a fülbőrön.
Rövid szőrzet.
Túlzott választék a háton.
Az ujjak között hosszú szőrzet.

KIZÁRÓ OK:
Nagyon félénk vagy túl agresszív kutya.
Előre harapás, hátra harapás, vagy keresztharapás.
Az alsó állkapocsban lévő szemfogak hibás elhelyezkedése.
Egy vagy több szemfog hiánya vagy egy vagy több metszőfog hiánya.
Egyéb pramorálisok, vagy morálisok hiánya kivéve: Az alsó két P1 ill. P2 hiánya tekintet nélkül az M3-ra.
Túl mély mellkas.
Számtalan farok hiba.
Laza vállak.
Túl puha lábizület.
Jegy nélküli fekete szín, Fehér szín jegyekkel vagy jegyek nélkül. Más színek a felsoroltakon kívül.