|
A fajtával kapcsolatban meg kell említeni, hogy bár jó tulajdonságokkal is fel van ruházva sok olyan tulajdonsága van ami miatt a fajta csak igazán türelmes jó humorú gazdinak ajánlható. (Pl. Gálvölgyi János mesélte: . Nagyon jó agya van, de nagyon önfejű, azt csinál amit akar. Volt olyan is, hogy elaludt sétáltatás közben, amitől én nagyon rösteltem magam. Azt vettem észre, hogy húzok magam után egy alvó kutyát.) Hát, ez is a Basset hound!
|
BASSET HOUND
A kopók eredetileg vadászatra kialakított, közép termetű, atlétikus alkatú, többnyire rövidszőrű, két-vagy háromszínű kutyák. Egyesek jó állóképességükről, mások gyorsaságukról híresek.
A kopók kifinomult szaglásukkal kitartóan követik a vad nyomát. Erős vadászösztönük miatt kissé nehezen kezelhetők
Nagy nyúlvadász
A bassettek is a kopók nagy családjába tartoznak.
Nevük a francia bass szóból származik, ami alacsonyt vagy törpét jelent.
A földre lapulva, fülét felemelve nem látszik nevetségesnek a vadászaton.
Annak ellenére, hogy nem a leggyorsabb kutyafajta, nagyon jó vadász, sem eső, sem a tüskés bozót, sem a folyók nem állíthatják meg. Kiváló szaglással rendelkezik. Nagyon kitartó vadászkutya, szeretetteljes és szociális, ideális társa a városi vadászoknak.
Orrával a talaj közelében szimatolva sohasem téveszti el a nyomot, és sohasem hagyja elfutni a zsákmányt, legyen az nyúl, őz vagy szarvas. Vannak persze, akik kételkednek benne, hogy a terebélyes termetű, nehézkes külsejű basset vajon képes-e felvenni a versenyt a fürge nyúllal. Az igazság az, hogy a kutya vezetőinek kell visszafogniuk a bassetet, mert ők azok, akik nemigen tudnak lépést tartani a kutyával. Minden látszat ellenére ezek a jól megtermett, súlyos ebek meglepően fürgék, s ha egyszer szimatot fogtak, elszántan törnek előre, nem törődnek a távolsággal, az akadályokkal, nem érdekli őket, mekkora erőfeszítésbe kerül a nyúl üldözése.
Imád a társaival csapatosan futni, és ezeknek a kutyáknak az ugatása bátorító zene a vadász füleinek.
Igazi karikatúra
A basset hound egy kemény fajta, akinek úgy látszik, az a rossz szokása van, hogy eggyel nagyobb méretű bőrben szeret élni. Nevetünk az esetlenségén vagy szánakozunk otrombaságán.
De ne higgyünk a látszatnak: öreg filozófus kinézete alatt sportos alkat rejtőzik és mellkasában vidám és kedves szív dobog.
Nevetséges méretek
Fél kutya magasságra és két kutya hosszra: nála minden elméretezett.
Lapos feje ráncos, közeli szemei melankolikusak, hosszú fülei szinte a földet söprik. Mozdony testét erős, izmos lábak viszik előre.
Egy nagy nevettető
Nevetséges, és ezt tudja magáról, így néha ki is használja, hogy elfeledtesse malacformáját. Makacssága természetes azoknál a vadászkutyáknál, amelyek órákon át követik a vadat. De a mindennapi életben a basset mindent olyan kedvesen csinál, hogy elfeledjük a csúnyaságát. Nem akar átmenni az úton? Képes elfeküdni a járdán, mint egy lábtörlő.
Megérzi egy nyúl szagát? Kitépi a kézből a pórázt, hogy a bozótba vesse magát.
De nem kell izgulni: olyan tájékozódási érzéke van, hogy előbb hazaér, mint a gazdi, ha már ismerős neki a terület. Lehajtott fejjel közeleg, mint aki nagyon elhagyatottnak érzi magát. Olyan ravasz, hogy képes a gazdában lelkiismeret-furdalást kelteni.
Aztán már csak nevetni lehet rajta.
Származásuk
Messzire vezethető vissza, de azt, hogy mikor jelentek meg először, lehetetlenség megállapítani.
A XV. sz-i Franciaországban jól ismerték ezeket a kutyákat.
Nagy-Britanniában csak a XIX. sz. második felében honosodott meg, de az 1875-ös wolverhamptoni kutyakiállításon már bemutattak egy példányt. VII. Eduárd király felesége, Alexandra királyné a fajtának nagy barátja és rendszeres kiállítója volt. A fajta itt virágzott fel, ahová Franciaországból és Belgiumból érkezett és ahol a szarvas és a vadnyúl nyomának a követésére használták. A bassetek különösen alkalmasak voltak erre a feladatra, mivel annak ellenére, hogy nem magasabbak 38-40 cm-nél, erejüket 25 kg-nál is nagyobb testtömegük segíti. Ez különösen olyan terepen előny a vadászat során, ahol sűrű az aljnövényzet.
Az Egyesült Államokban úgy gondolják, hogy George Washington volt a tulajdonosa azoknak a basset hound kutyáknak, melyeket Lafayette ajándékozott neki, az Amerikai Forradalom után. 1883-1884-ben Angliából importáltak amerikai fajtakedvelők ilyen kutyákat.
1884-ben a Westminster Kennel Club alapított a basset houndnak egy szekciót.
A folyamatos, keleti parton tartott kiállítások után, Bostonban 1886-ban tartottak bajnokságot Az első basset houndot az Amerikai Kennel Club 1885-ben vette nyilvántartásba. A fajta népszerűsége fokozatosan emelkedett. 1920-as évekre Gerald Livingston importált jelentős létszámban New-York-ba. Ebben az időben Erastus Tefft hozatott sok angol bassetot a kenneljébe, főleg a Walhampton falkából. Carl Smith importált 2 bassetot Franciaországból, mely közül az egyik Champion volt. A további figyelemfelhívás az volt, amikor a Time magazin címlapján 1928. február 27-én megjelent egy basset kölyök képe.
1935-ben alakult meg az Egyesült Államokban az önálló basset hound klub, amelynek a neve: Basset Hound Club of Amerika.
A fajta fő vonásai
Az összkép egy rövid lábú, alacsony, de erőteljes és nagytestű kutyáé. A fej boltozatos, kiugró koponyacsúccsal. A koponya közepesen széles, az orr felé enyhén keskenyedik.
A fejen a viszonylag sovány és enyhén ráncolodó bőr nagyon laza, nagy alácsüngő szájlebernyeg. Az orrhegy fekete, kivéve a világosabb színű kutyákat. A szem barna vagy mogyorószínű. Az arckifejezés higgadt és komoly, a szem vörös pislogóhártyájából látható egy kevés. A fül alacsonyan tűzött, nagyon hosszú az arcorri rész aljáig leér. Puha, finom és bársonyos száj, a fogazat ollószerűen harap. A lapocka hátravetett, a mellső láb rövid és erős, a könyök se ki, se be nem fordul. A térd kissé befelé hajlik. Ha előredől, az súlyos hiba. A térd és a mancs között redőzhet a bőr. A mellcsont előreugrik, a hát széles, vízszintes, a mar és a far felső pontja nagyjából egyforma magasak. A hátsó negyed izmos, a csánk alacsony, szinte leér a földig. A mancs erős, jól párnázott, a lábfej egyenes vonalban áll, vagy kissé kifelé fordul. A farok hosszú, magasan tűzött, elvékonyodva hegyesen végződik, az állat a magasba tartva hordja, s ívben behajlik a hát felé. A szőrzet sima, rövid és sűrű. A szín többnyire tricolor (fekete, fehér és cserszínű) vagy bicolor (citrom színű és fehér), de az összes kopóknál elismert kutyaszín elfogadható.
Marmagasság: 33-38 cm.
Több változatuk is kialakult
Basset artésien
Normand Basset bleu de Cascogne
Basset d’ Artois
Basset fauve de Bretagne
Basset griffon vendéen
Basset hound
Magyarország
Sártory Borbála a fajta honosítója, nemzetközi küllembíró. ő hozta be 1971-ben Scarlett O’Hara Jamniczy Dwór nevű szukát Lengyelországból, aki ICH lett.
Itt meg kell említenünk Gurin Judit nevét – sajnos már elment közülünk –, aki a fajta népszerűsítéséért és az igényes tenyésztői munkával a fajta magyarországi minőségéért nagyon sokat tett.
A basset hound a legkedveltebb, de egyre több basset griffon vendéen-t is láthatunk a szépségkiállításokon.
Ez utóbbi fajtát "borzosnak" vagy "kócosnak" is nevezik. Nem sértésként, sőt inkább kedvességből. Kis mérete és kemény szőre miatt a legsűrűbb bozóton is át tud hatolni. Nem fél semmitől. A vadászatokon egyenlő értékű nagy testvéreivel.
Népszerűsége
Hazánkban egyre nő. Sajnos, sok esetben olyan emberek választják maguknak, akiknek nem ezt a kutyát kellene tartani. Szomorú volna, ha ez idővel a fajta iránti rokonszenv és jóindulat megszűnéséhez vezetne.
Közismert emberek
is kedvelik ezt a fajtát, lásd Colombo nyomozó kutyáját. Egy-egy epizódban együtt láthatjuk őket, mindkettőjüket gyűrött kabátban.
Ezt a fajtát tartja Gálvölgyi János, Komár László, Somló Tamás és a basset az unicum a Zwack családban is.
Jó tanácsok basset tartóknak
* Irgalom! Csak lépcsőt ne!
* Ha a hatodikon lakik és nincs lift a házban, ne őt válassza. Ha mégis mellette dönt, kézben kell vinni, ugyanis a lépcsőfokok károsítják a gerincoszlopát.
* Ha nem akarja, hogy szeszélyes legyen,akkor már egészen kis korától sok szigorral kell nevelni.
* Sok testmozgásra van szükségük, lehetővé kell tenni, hogy hetente egyszer-kétszer hosszan vágtázhasson a szabadban.
* Egy természetes vadász, sohase engedjük egyedül, felügyelet nélkül kóborolni.
* Ha sokáig egyedül hagyja, akkor lelkileg megbetegszik és nyugtalanságának jele, hogy harapdálni kezd.
* Az étvágya nagy, sok mozgásra van szüksége, hogy ne hízzon el.
* Menjen minél gyakrabban sétálni vele, bár szereti kéretni magát, de ha egyszer elindulnak, akkor nem ismer rá, órákon keresztül képes loholni.
* Ha egész nap távol van, szerezzen neki egy társat: egy másik kutyát vagy akár egy macskát is. De ez nem elég neki, amikor hazaér, játsszon vele sokat. Olyan türelmes és szelíd, hogy soha nem sértené meg.ú
Ha a basset fél a magánytól II.
Érzékenység-csökkentő eljárások a komolyabb problémákkal küzdő kutyáknak
Az elsődleges cél a komolyabb problémákkal küzdő kutyák esetében az egyedülléthez történő fokozatos hozzászoktatás. Meg kell tanítani a kutyusnak, hogy maradjon nyugodt a gyakorlás során, amikor rövid időre egyedül hagyod.
A következőket javasoljuk:
• Kezdd el a normál indulás előtti előkészületeidet (kulcsok kézbevétele, kabát felvétele), aztán ülj vissza. Ismételd ezt addig, míg a kutya egyáltalán nem mutat izgatott reakciókat.
• Következő lépésként az előkészületi tevékenységek után nyisd ki az ajtót, majd ülj vissza.
• A következőnél lépjél ki az ajtón, majd menj vissza.
• Végül, menj ki az ajtón, csukd be, aztán rögtön menj vissza. Szép lassan növeld az időt az ajtócsukás és a visszatérés között.
• Az előrehaladás lassan, fokozatosan történjen, és mindig addig ismételd, míg a kutya már nem reagál idegesen a dolgokra. Az, hogy hányszor kell a lépéseket ismételni, a probléma súlyosságától függ. Ha bármelyik lépésnél izgatottság jelentkezik, akkor túl gyors a haladás, vissza kell lépni a folyamatban.
• Ha sikerült elérni, hogy a kutyus jól bírja, hogy több másodpercen keresztül az ajtó túloldalán vagy, kezdheted a rövid távollétek gyakorlását. Itt már alkalmazni kell a kódot (pl. „mindjárt jövök”). A távollét először ne haladja meg az egy percet. Visszatéréskor maradjon alacsony az ingerküszöb: vagy észre se vedd a kutyát, vagy csendesen, nyugodtan üdvözöld. Ha nem mutat ideges jeleket, ismételd meg. Ha izgatott, várj, míg megnyugszik, és utána ismételd. Fokozatosan növeld a távollét időtartamát.
• Gyakorold, amilyen gyakran csak lehet a tíz percet meg nem haladó távolléteket. Egy nap többször is gyakorolhatsz, ha a kutya kellően megnyugszik a távozások előtt.
• Ha már megszokta a rövidebb távolléteket (30-90 perc), akkor jól fogja tűrni a hosszabb egyedülléteket is és nem kell ismételni a gyakorlást, valahányszor ennél több időt akarsz távol tölteni. A legnehezebb az eleje. Bármennyire is egyszerűsödik a dolog a gyakorlás előrehaladtával sosem szabad sietni vele. Az, hogy a sikeres szoktatás mennyi időt vesz igénybe, a probléma súlyosságától függ.
Az „ül-marad” és „fekszik-marad” tanítása
Egy másik eszköze lehet a szoktatásnak az egyszerű „ül-marad” és „fekszik-marad” vezényszavak betanítása pozitív megerősítéssel. A cél az, hogy kis időre eltűnj a kutyád látóköréből, míg ő a „marad” parancsot teljesíti, így az eb megtanulja, hogy nyugodtan marad egy helyben, míg te máshova mész. Ehhez az szükséges, hogy fokozatosan növeld a távolságot magad és a kutya közt. Gyakorolhatod ezt a mindennapi tevékenységek során is. Például, ha oldaladon a kutyáddal nézed a tévét, és ki akarsz menni a konyhába valami rágcsálnivalóért, add ki a „marad” parancsot és menj ki a szobából. Amikor visszatérsz, adj neki jutalomfalatot, vagy szép nyugodtan dícsérd meg. Soha ne büntesd a kutyád a gyakorlás alatt!
Mivel a fent leírt módszerekhez idő kell, hogy meghozzák az eredményt, és mivel a magánytól rettegő kutya komoly károkat tud okozni mind a saját, mind az otthonod épségében, álljon itt néhány jó tanács, hogy rövid távon mi lehet a teendő:
• Beszélj meg az állatorvossal egy esetleges gyógyszeres kezelést. Egy jó nyugtató jellegű gyógyszer nem kábítja el a kutyát, viszont hatásosan csillapítja az eb idegességét a távolléted alatt. Természetesen ez csak átmeneti megoldás és nem helyettesíti a tanítás/szoktatás folyamatát.
• Elviheted a kutyust panzióba, ahol napközben vigyáznak rá.
• Rábízhatod őt egy barátra, szomszédra, rokonra.
• Ha lehetséges, vidd a kutyust magaddal a munkahelyre, akár ha fél napra is.
Mi az, ami semmiképpen sem segít a félelem feloldásában?
• A büntetés. Ez nem jó módszer a magánytól való félelem feloldásához. Sőt, ha megbünteted, mikor hazaérsz, az még inkább súlyosbítja a problémát.
• Másik kisállat beszerzése. Ez nem segít a kutyán, mivel a problémát az okozza, hogy nem lehet VELED, nem pedig a puszta egyedüllét.
• Ketrecbe zárni a kutyát. Ugyanúgy produkálni fogja a reakciókat a ketrecen belül is. Bepisilhet, bekakilhat, vonyíthat, vagy akár kárt is tehet magában, miközben ki akar szabadulni a ketrecből.
• Bekapcsolva hagyni a rádiót (kivéve, ha „biztonsági kód”-nak használtad a gyakorlásnál).
• Hagyományos kutyakiképzés. Maga a kiképzés ötlete persze jó, de az egyedüllét félelmének problémáját nem oldja meg, mivel az nem engedetlenség vagy a képzés hiányának következménye, hanem pánikreakció.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
