Vizsla

Adatok:

Képek a fajtáról 

Általános jellemzõi, használata 

Középnagy, elegáns megjelenésû, sárga, rövid szõrû mindenes vadászkutya. Inkább könnyed felépítésû, száraz, szikár, a szépség és erõ harmóniáját tükrözi. Mindenes vadászkutya, tehát egyaránt jól kell vadásznia mezõn, erdõben és vízben. Jellemzõ tulajdonsága a kiválló orr, a szilárd és figuratív vadmegállítás, a kiváló elhozási hajlam, a csapatkövetési készség és a vízszeretet. Karakterre élénk, barátságos, kiegyensúlyozott, könnyen tanítható. Alapvetõ tulajdonsága a kiemelkedõ kapcsolattartási készség. A durva bánásmódot nehezen viseli el. Alapvetõen nem lehet agresszív, és sohasem lehet félénk. Bár eredendõen vadászkutya, kifejezetten nagy mozgásigénnyel, természete révén lakásban, kedvtelésbõl is könnyen tartható.

A fej 

Száraz, nemes, arányos. A koponya mérsékelten széles, enyhén domború. A fejtetõt enyhe harántvonal választja ketté középen, a közepesen fejlett nyakszirtcsonttól a homlok felé. Ennek síkja az orrháttal körülbelül 30 fokos szöget zár be. A stop mérsékelt. Az orrhát mindig egyenes, a szemboltív közepesen fejlett. Az arcorri rész jól boltozott, nem elhegyesedõ, és széles, jól fejlett orrtükörben végzõdik, minél tágabb orrlyukakkal. Az arcorri rész - az orrhegytõl a belsõ szemzugokat összekötõ egyenest mérve - minden esetben kevesebb, mint a teljea fejhossz 50 %-a. A fang arányosan hosszú. Az állkapocs fejlett, jól izmolt. A fogazat erõteljes, a metszõfogak ollósan záródnak. Az ajkak feszesek, nem lelógók. Tekintete élénk, értelmes. A szemek kissé oválisak. A szemhéjak jól zártak. A szemszín a szõrzet színével harmonizál, elõnyös, ha minél sötétebb. A fülek középhosszúak, kissé hátul és középmagasan tûzöttek. Laposan fekszenek az archoz. A fülnyílást jól takarják, és lefelé kerekített V-alakban végzõdnek, hosszuk körülbelül a fejhossz háromnegyede. A nyak középhosszú, jól izmolt, enyhén ívelt, zavaró lebernyegtõl mentes. Középmagasan illeszkedik a törzshöz.

Az elülsõ végtag alakulása 

Az elülsõ lábak egyenesek, erõs csontozatúak, zárt könyökkel. Ideális, ha a felkarcsont hossza közel azonos a lapockacsont hosszával, és tengelyük közel 90-100 fokos szöget zár be.

A törzs 

Erõteljes és arányos, valamivel hosszabb a marmagasságnál. A mar kifejezetten és jól izmolt. A hát feszes, egyenes. Az ágyék rövid, széles és jól izmolt. A far széles, és eléggé hosszú a nagy tömegû izmok (a hát- és combizomzat) eredéséhez és tapadásához, enyhén lejtve lekerekedik a farktõig. Ideális farokalakulás mellett a medencecsont tengelye és a combcsont tengelye megközelítõleg 90-100 fokos szöget zár be. A mellkas közepesen széles és mély, könyékig ér. A bordák mérsékelt ívelésûek. A has enyhén felhúzott. A váll jól izmolt, a lapocka megfelelõen hosszú, dõlt, és kellõen mozgékony. A farok kissé alacsonyan tûzött, közepes vastagságú, elkeskenyedõ, a vízszinteshez közel tartott, körülbelül a csánkig ér. A farok kurtítása nem kívánatos, de negyedrész levágható.

A hátulsó végtag alakulása 

A hátulsó lábak jól izmoltak, közepesen szögeltek, kissé alacsonyan elhelyezkedõ csánkokkal. A mancs enyhén ovális, zárt. A lábujjak erõsek, a talppárna kemény.

Bõre és szõrzete 

A bõr feszes, gyûrõdések és ráncok nélküli. A bõr pigmentált, az orrtükör hússzinû, az ajkak, a szemhéj és a köröm barna. A talppárna palaszürke. A szõrzet szoros fekvésû, rövid, egyenes, érdes tapintású. A has enyhén szõrözött, a szõrzet a füleknél inkább apróbb és selymesebb. A farok szõrzete hosszabb szálú. Színe a zsemlyesárga vagy sötét homoksárga különbözõ árnyalatai. Kisebb fehér foltok a mellen és a lábvégeken, valamint tûzések nem tekinthetõk hibának.

Nagysága 

A kan 58-64 cm, a szuka 54-60 cm. A statikus és dinamikus egyensúly és a harmonikus megjelenés fontosabb, mint a centiméterekben kifejezett méretek.

Mozgás 

Munkában. keresés közben jellegzetes járásmódja az egyenletes, kitartó vágta. Ügetésnél a mozgása legyen térölelõ, könnyed, elegáns és egyenletes, csal a minél nagyobb lépéshosszat eredményezõ akcióval. Szembõl és hátulról nézve a lábak szabadon és könnyedén mozogjanak, anélkül, hogy akár kilengenének oldalra, akár kereszteznék egymást. A könyök maradjon szorosan a testhez simulva, oldalirányú kitérés nélkül. A lábak tengelye enyhén eltér a párhuzamostól., és egymással a talaj felé mutató hegyesszöget zár be. A törzs motgása nem lehet kígyózó. A felsõ vonal a vízszintestõl nem tér el.

Elõforduló hibák 

Mindazok a konstrukciót és konstitúciót jelentõsen érintõ hibák, amelyek a harmonikus mozgást és a folyamatos munkavégzést hátrányosan befolyásolják. Jelentõs hiba a túlságosna durva vagy finom alkat és az elõyrt méretektõl való lényeges eltérés, aránytalanság, és ezen belül is a rövid, ugynakkor magas testfelépítés, valamint a túlnõtt farú egyedek. Rendkívüli jelentõséggel bírnak a fej hibái: aránytalan, túl széles, vagy túlságosan keskeny koponya és homlok, a csúcsos vagy homorú, vagy kupolaalakú fej, a kopófej, a túl erõs stopvonal, a rövid, hegyes arcorri rész és a kosorr. Jelentõs hibák a fityegõ ajkak, a laza fejbõr, a kicsi, nem megfelelõ arányú, közelálló szemek, a kifejezéstelen, rosszindulatú tekintet. A túl alacsonyan, vagy túl magasan tûzött, keskeny, csavart fülek. A szabálytalanul záródó fogazat, alulharapás, 2 mm-nél nagyobb felülharapás, keresztharapás és kifelé álló fogak, nagyobb lebernyeg a a nyakon. A süppedt vagy beesett mar, a nyergelt, vagy pontyhát, laza hát, hosszú, izomszegény vagy pontyágyék, keskeny medence, rövid, csapott, túlnõtt vagy meredek far, laza vállak, nem elég mély, vagy túlságosan mély mellkas lapos bordázattal, nem eléggé vagy túzottan felhúzott has. A szabályostól eltérõ lábállások és szögelések. Laza, szétálló, hosszú mancsok. A magasan tûzött és a vízszintestõl lényegesen felfelé tartott vagy kunkorodó farok. A ritka, selymes, rendkívül rövid, finom, vagy vékony szõrzet (mint az egérszõr), a rövid szõrtõl bármilyen formában való eltérés. A sötétbarna, a vörös, és a fakó árnyalatok nem kívánatosak. A sötétebb hátcsík (királycsík) nem számít jelentõs hibának. A mellkason, esetenként a faroktájon elõforduló fehér folt, vagy tûzés csak akkor hiba, ha kb. 5 cm-nél nagyobb átmérõjû területet érint.

Kizáró okok 

A fajtajellegtõl való bármilyen jelentõs eltérés. Tarkaság, foltosság, nagyobb mellfolt, fehér mancsok. Hegyes arcorri rész, keskeny, agárszerû vagy durva, vérebszerû koponya. Világos színû szem, szürke, vagy különbözõ színû szemek. Ectropium, entropium. Erõs kosorr, rózsaszínû, palaszürke, fekete, illetve foltos orr és feketén pigmentált ajkak, vagy szmehéjak. Alulharapás, 2 mm-nél nagyobb felülharapás, keresztharapás, lógó, nyáladzó ajkak, erõs nyaklebernyeg. A viaszsárgánál világosabb vagy barna szín. Félénk, gyenge idegzetû, albinó, rejtett vagy félheréjû egyedek. Súlyosan kötött, hibás mozgás.

A vizslák előkelő helyet foglalnak el a vadászkutyák között. Ez a fajta szinte az összes többi vadászkutyát képes lenne pótolni. Bámulatosan okos, ügyes, intelligens, sokoldalúsága lenyűgöző. Rendkívül fegyelmezett képes a legingerlőbb csábításnak is ellenállni. Munka közben kötelességérzete mindig felülkerekedik ösztönein. Szimata és apportírozó készsége is közismerten jó. Nem véletlen tehát, hogy minden nagy kutyás hagyományú nemzet kitenyésztette a maga speciális vizslafajtáját. gazdájával. A legelterjedtebb vizslafajták között vannak a Német vizslák, a Weimari vizslák (mindkettő németfajta) az Olasz vizslák és természetesen hazánk egyik büszkeségei a Magyar vizslák is. A Magyar vizsla elegáns testalkatú, vérbeli vadászeb. Szinte mindenféle vadászatra alkalmasnak tartják. Kitűnő nyomkövető vadjelző és apportírozó. Kedvtelésből is érdemes tartani, feltéve, ha a gazda felkészült rá: kutyája igényli a rendszeres foglalkozást és a sok futást. Mint a többi vizslafajta, így a Magyar vizsla is rendkívül energikus, jóindulatú, értelmes, engedelmes és nagyon ragaszkodó fajta. Jól idomítható és munkabírása is kiváló. A Német vizsla is kiválóan prezentálja fajtája remek tulajdonságait. A drótszőrű valamint rövidszőrű típusa is egyaránt elterjedt kiálló vadász. Az időjárás viszontagságainak (különösen a drótszőrű vizsla) remekül ellenáll. A vadászok körében "komoly" harcot vív az elsőségért a magyar vizslával. Jó apportírozó, könnyen kiképezhető vérbeli vadászkutya. Színe világos gesztenye- vagy sötétebb barna, pettyes illetve fehér alapon gesztenyeszínű foltos. Magassága: 62-68 cm (kan) illetve 58-64 cm (szuka). Súlya 23-25 kg. Jó apportírozó, könnyen kiképezhető vérbeli vadászkutya. Színe világos gesztenye- vagy sötétebb barna, pettyes illetve fehér alapon gesztenyeszínű foltos. Magassága: 62-68 cm (kan) illetve 58-64 cm (szuka). Súlya 23-25 kg. Sokoldalú, szenvedélyes vadászkutya. Különösen alkalmas lövés utáni munkára. A kanok marmagassága 60-70 cm a szukáké 58-65 cm, súlyuk 32-36 kg. Az Olasz vizsla egyike a legősibb vadászkutyáknak. A középkor óta ismert fajta; akkoriban főleg Olaszország északi részére volt jellemző. Az olasz vizsla megjelenése egyszerre erőteljes és harmonikus. Magatartása figyelmes, járása könnyed. Komoly, kedves, értelmes kutya, mindenféle vadászatra alkalmas. Igen szorgalmas segítője a vadásznak. Kereséskor fejét aránylag magasan hordja. Súlya és magassága viszonylag tág határok - 25-40 kilogramm és 55-67 centiméter - között mozog. Színe lehet fehér, kisebb-nagyobb, sötétebb-világosabb narancs- foltokkal, s lehet halvány narancs- vagy gesztenyeszín pontokkal szórt is Wiew video (Mpeg 1,3MB)